Az ÁFA törvény az internet szolgáltatás áfáját az 2015/2120. EU rendelet 2. cikk 2. pontjára hivatkozva szabályozza. Az ÁFA törvény (2017. évi CXXVII. törvény 82. § (2) bekezdés) tartalmazza az internet-hozzáférési szolgáltatás ÁFA-jának 5%-ra történő csökkenését 2018. január 1-jétől kezdődően. Ez a csökkenés a végfelhasználók felé nyújtott szolgáltatásokat célozza, egyébként továbbra is 27% marad az ÁFA.
A korábbi csökkentett áfakulccsal kapcsolatban kiadott NAV és Gazdasági Minisztérium állásfoglalások a mostani áfa csökkentésre is vonatkoznak, csak az áfa mértéke csökkent tovább. A hivatalos állásfoglalások szerint amennyiben egy szolgáltató internet-hozzáférési szolgáltatása, mint kiskereskedelmi szolgáltatás, jogszabályban megfogalmazott vagy egyéb okból nem bárki számára elérhető, az nem minősül nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. A cégünk szolgáltatásai tekintetében abból a szempontból kell megítélni, hogy a kérdéses internetes szolgáltatás bárki számára elérhető-e. Ha nem, akkor a kérdéses zárt csoportnak nyújtott internet biztosítása továbbra is 27 %-os áfa-kulccsal adózik. Fentiek alapján a cégünk által nyújtott szolgáltatás nem tekinthető az áfatörvényben foglalt meghatározás szerinti internet-hozzáférési szolgáltatásnak és arra a kedvezményes áfa kulcs nem vonatkozhat.
Kizárólag abban az esetben szerepelhet a számlánkon ettől eltérő áfakulcs, amennyiben közvetített szolgáltatásként a bejövő oldalon is a csökkentett internet áfa szerepel. Emiatt előfordulhat, hogy számláinkon kétféle áfakulccsal is szerepel internet szolgáltatás.
NAV állásfoglalás internet szolgáltatás áfájáról
Az említett jogszabályhely értelmében internet-hozzáférési szolgáltatás alatt az olyan nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást kell érteni, amely internet-csatlakozást és ezáltal lényegében az internet valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és használt végberendezésre.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) NGM-nek adott tájékoztatása értelmében a nyilvános (nyilvánosan elérhető) elektronikus hírközlési szolgáltatás és a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltató definícióit az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) nem tartalmazza, ugyanakkor az Eht. 188. §-ában foglalt egyéb definíciókból és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) joggyakorlatából elég nagy biztonsággal levezethető ezen fogalmak tartalma.
A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást kiskereskedelmi (előfizetői) és nagykereskedelmi (szabályozási) szempontból el kell különíteni, mivel a kettő nem feltétlenül esik egybe. Nagykereskedelmi (szabályozási) oldalról minden olyan szolgáltatást nyilvánosként kell kezelni, amely lehetőséget ad a nyilvános hírközlő hálózat elérésre. A nyilvános elektronikus hírközlő hálózat fogalmát az Eht. 188. § 85. pontja tartalmazza: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető, a hálózati végpontok közötti információátvitelt támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat. Kiskereskedelmi (előfizetői) oldalról nézve ugyanakkor a nyilvános (nyilvánosan elérhető) szolgáltatás szűkebb ennél, kizárólag a bárki számára elérhető, rendelkezésre álló előfizetői elektronikus hírközlési szolgáltatásokat értjük rajta.
Tehát nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás alatt kiskereskedelmi értelemben az előfizetőknek nyújtott szolgáltatást, míg nagykereskedelmi értelemben véve a hálózati szolgáltatást kell érteni.
Az elektronikus hírközlési tevékenység elkülönítéséről, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló 19/2003. (XII.27.) IHM rendelet 2. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kiskereskedelem a szolgáltató azon üzletága, amely mindazon tevékenységeket tartalmazza, melyek a szolgáltató által nyújtott előfizetői szolgáltatások előfizetőknek történő értékesítésével kapcsolatosak.
Előfizetői szolgáltatás alatt az Eht. 188. §-ának 25. pontja értelmében a nyilvánosan elérhető, ezen törvény értelmében hálózati szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus hírközlési szolgáltatást kell érteni.
A fentiekből látható, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nagykereskedelmi és kiskereskedelmi szempontból eltérő tartalommal bír.
Tekintettel az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 2. pontjában foglalt jogalkotói szándékra, az internet-hozzáférési szolgáltatást az áfatörvény alkalmazásában kiskereskedelmi szempontból kell értelmezni.
Következésképpen, amennyiben valamely szolgáltatás tartalmát tekintve nem felel meg a fentebb hivatkozott előfizetői szolgáltatásnak, úgy az nem tekinthető az áfatörvény foglalt meghatározás szerinti internet-hozzáférési szolgáltatásnak és arra a kedvezményes áfa kulcs nem vonatkozhat. Ha tehát egy szolgáltató internet-hozzáférési szolgáltatása, mint kiskereskedelmi szolgáltatás, jogszabályban megfogalmazott vagy egyéb okból nem bárki számára elérhető, az nem minősül nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásnak.
A beadványában rögzített esetet tehát abból a szempontból kell megítélni, hogy a kérdéses internetes szolgáltatás bárki számára elérhető-e. Ha nem, akkor a kérdéses zárt csoportnak nyújtott internet biztosítása 27 %-os áfa-kulccsal adózik meg.
Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása az Internet ÁFA alkalmazásáról
Az alábbi linkre kattitva olvasható.
Internet ÁFA állásfolgalás – Nemzetgazdasági Minisztérium NGM2359-1 (20170216)
